A Világörökség részét képezi a 25 km összhosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer. A Domica-barlang 5,3 km-es szakasza Szlovákiában található. A Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is legrégebben kutatott, képződményekben leggazdagabb – barlangtani értéke.

A Baradla név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő „bradlo” szóból származik.

Könnyen teljesíthető a hosszútúra, amit végigjárva megismerkedhetünk a Baradla-barlang 6,7 km hosszú főágával. Bejárása nagyjából 4-5 órát vesz igénybe.

A túra az aggteleki főbejárattól indul és egészen a Hangversenyteremig az útvonala megegyezik a rövidtúra útvonalával. A teremből az út a Csónakázó-tó mellett vezet tovább a tó végénél lévő gátig. A barlang kiépítetlen szakaszán a közlekedést a szükséges helyeken létesített hidak, lépcsők segítik, a világítást pedig a csoport tagjainak lámpái biztosítják egészen a Vörös-tói-ág becsatlakozásáig. Innen a túra útvonala megegyezik a vörös-tói középtúra útvonalával. A túra zenehallgatással egészül ki a páratlan akusztikájú aggteleki Hangversenyteremben, valamint a jósvafői Óriások termében.

Az első szó legyen az elismerésé. Maradtak még hazánkban orvos-nővér szupercsapatok. Ilyen a Szent László Kórház hepatológiája is, ahol kezeltek. Ezútonis köszönöm dr. Nemesi Krisztinának és munkatársainak lelkiismeretes és eredményes ellátásomat.

Lehet-e az egész Szent László egy „szuperkórház” ? Ha a betegellátást tekintem elsődleges értékmérőnek, kételyeim vannak.

A Szent László az autósok kórháza. Főbejárata (az egyetlen gyalogos bejáró) előtt nincs buszmegálló. A Nagyvárad térről a gyalogút 1,5-3 km, és ez mozgáskorlátozottaknak, vagy öreg, gyenge embereknek elég sok. Különösen ha betegek.

A László Kórház belső útjai gyakran még hosszabbak, több pavilon és egy új nagy épület eléréséhez kilométereket kell gyalogolni. Érdekes megfigyelni a XIX-XX. század fordulóján épült régi kórház rendszerben elhelyezett pavilonjait, összevetve a szórtan kiépített új épületeivel.

A Szent László telekmérete lehetővé tette volna egy új épületekből álló tömb területének kijelölését, a főbejárattól nem messze. A létező új beépítések viszont a létező szocializmusban kialakulr gyakorlatot látszanak követni: kaptunk egy kis pénzt, most valahova berittyentjük, amit ki tudunk hozni belőle.

Csak remélni tudom, hogy a Szent László jelentősebb átépítéséhez nem a régi épületek bontásával csinálnának helyet. Nem pusztán azért, mert müemlék – a jelenlegi rezsim erre fittyet hány. Hanem azért is, mer ta régi épület példázza a betegközpontú építkezést is, pl. fedett gyalogutak a pavilonok között,

A legfontosabb szempont azonban nem az építészet, hanem az egészségügyi szolgáltatások.

Úgy gondolom, hogy a „szuperkórház”jellegü centralizáció jogos olyan speciális területekre, mint a trópusi betegségek kezelése vagy akár a hepatológia. de az emberek többsége ritkán jár a trőpusokon.

Súlyos hibának látom viszont a helyi kis kórházak bezárását, pl. Csepelen. A gyakori és sokakat érintő kezelések (pl. infarktus) központosítása csak túlterhelné az igazi súlyponti, specializált kórházakat. A betegek kiterjedt körének utaztatását a centralizált kórházakba – hacsak betegségük speciális jellege azt nem indokolja – embertelennek tartom.

Utolsó napom a kórházban. Csendes örömmel nézem az épületen körbefutó erkélyről a pavilonok közti kis parkot. Vajon meddig látják még az utánam idejövők?

Szereted-e az elegánsan  csomagolt hazugságot, a valóságnak hazudott fikciót? Ha igen, nézd meg Jakubisko filmjét a híres-hírhedt csejtei nagyasszonyról, Báthory Erzsébetről.

Gyönyörűen elrendezett és forgatott fikció ez. A cselekmény kellően feszült, a legtöbb színész játéka szuggesztív, a tájképek és a kastélyok képei festőiek. A középkori életképek elérik Passolini híres Dekameronjának színvonalát a realisztikus hangulatfestésben. A forgatókönyvíró láthatóan alaposan felkészült a korabeli magyar történelemből. És alaposan meg is hamisította. Elsumákolva, hogy ez nem történelmi film, hanem tömény fantázia.

Nincs olyan történelmi forrás, amely szerint

• Thurzó nádor a Habsburgokkal szemben érdemben politizált volna, és azért hajtott volna rá Báthory Erzsébetre, hogy egy új magyar királyi dinasztia alapjait fektesse le;
• Thurzó nádor szerelmes volt Báthory Erzsébetbe, vagy házasságra kívánt volna lépni vele;
• Báthory Erzsébet Zrínyi Ilona előfutáraként küzdött volna Magyarország függetlenségéért;
• Caravaggio hosszabb kapcsolatban állt volna a Báthoryakkal, az erdélyi főurakkal;
• egyházi hírszerzők találták volna fel a görkorcsolyát vagy az ejtőernyőt.

A fiatalok viszont, ha megnézik ezt a filmet, akár el is hihetik, amit látnak, így hamis képük lesz a kor történelméről. Népbutítás, még csak nem is nacionalizmusból, hanem a bevétel érdekében.

A film alkotói láthatóan képtelenek elfogadni a középkor valóságát retusálás nélkül. Minden főúr és nagyasszony korlátlan egocentrizmusát és kíméletlenségét hatalmi harcaikban, ami köreikben nemcsak elfogadott, hanem elvárt magatartás volt. Jobbágyaik kényük-kedvük szerinti használatát, amit ők maguk is természetesnek fogadtak el, sőt egy főúri udvarban a szolgálatot az egész család számára megtisztelőnek. A történelemhamisítás a cselekmény előrehaladásával fokozódó jellemhamisítás eszköze lesz.

Báthory Erzsébet a film elején még kora nagyasszonya, aki tisztában van hatalmával és érezteti is azt, aki ugyanúgy tulajdonaként kezeli a cselédséget, mint az ekkor még gyakran kezében lévő lovaglópálcát. Ahogy halad a történet a végkifejlet felé, úgy szépítgeti egyre jobban jellemét. Csak gyógyítási céllal okoz fájdalmat, a kertjében elföldelt megcsonkított tetemek titkos boncolásainak melléktermékei (nincs forrás, miszerint orvostudománnyal foglalkozott volna), dührohamait Thurzó ügynökeinek mérge okozza, mindenekelőtt szerető családanya és a magyar függetlenségért nagypolitizál – végül úgy hal meg, mint Jeanne d”Arc a máglyán (erre sincsen bizonyíték). A vele kapcsolatban álló férfiak halivúdi klisék szerint lesznek vagy mindenben hitványak és gonoszak (Thurzó és Báthory Erzsébet vejei), vagy nemeslelkű hősök (pl. Bethlen Gábor, a valóságban is jeles, de könyörtelen fejedelem).

A BDSM hívei számára – akiket nyilván vártak e film nézői közé – úgy tízpercenként bevágnak egy kis kemény szexet, verést, kínvallatást, kivégzést.

Ez a kis nass azonban nem hozza helyre Báthory Erzsébet jellemének átretusálását. Miért kell Báthory Erzsébetet leszbi Domina (vagy szadista) szenvedélyéért mentegetni, mikor korabeli társadalmi környezete hosszú időn át elfogadta azt? A horrorelemekkel felfújt koncepciós vád célja ettől függetlenül volt a birtokszerzés és a főúri család hatalmának meggyengítése, a család együttműködő tagjai részéről pedig a birtokvédelem. Megint született egy fikció, amelyik a mai kor erkölcsét és viselkedésformáit akarja ráerőszakolni Báthory Erzsébetre és korára. Szemben a fiatalító vérfürdőnek a filmben is megidézett legendájával, amely legalább korhű rémkép volt.

Múltjukat tisztelő városokban a történelmi városnegyedeket elkülönítik, védik a modern irodai és a lakótelepi beépítésektől. Szép példa erre Sopron történelmi városmagja.

A Körútköze a XIX. század végét és a XX. század elejét idézi stílusharmóniában, amikor a feltörekvő polgárság kitelepedett a történelmi Pest (Nagycsarnok és Erzsébet tér között) falai közül. Modern épületek beerőltetése ide nemcsak ronda, hanem azok – ha kívül esnek a lakásfunkción – sokasodásával egyre jobban zavarják a lakóövezet életvitelét is. Célszerübb, ha példákkal szemléltetem a konkrét problémákat.

A Körútköze terézvárosi része a legkevésbé fertőzött. Néhány modern irodaépületet eldugtak mellékutcákba, ami általában nem hátrány. A MSZP volt Jókai utcai irodaháza azonban nem csak egy jellegtelen betontégla, hanem – ha az MSZP tömegpárt lenne – egy szúk és csendes utca forgalmát is túlterhelné.

Belső-Erzsébetvárost súlyosan érinti ez a probléma. Egy-két irodaház elhelyezését jól oldották meg, pl. a Kéthly Anna téren a modern épület egy térelválasztó jellegü kis parkot zár le, és jól megközelíthető mélygarázzsal ellátott. A Wesselényi u. 16. szám alá viszont leszállt egy UFO a történelmi zsidónegyed házai közé. Ez az épület, amely egy XX. század eleji lakóházat váltott fel, a Boráros tér és a Rákóczy-híd közötti Duna House apartman- és irodaépületei mellett mutatna jól.

A Miniszterelnökség Wesselényi u. 20-22. szám alatti épülete viszont egy városépítészeti erőszaktétel. Disszonáns a modern lábazat a Kazinczy utca történelmi macskakövezése közvetlen szomszédságában. Disszonáns a volt Székesfővárosi Cipész Ipartestület Székházának szecessziós épületével szemben. A helyben lakókat kiszorítva, jelentős parkoló- és járdaterületet foglal el.

A József- és az Erzsébetváros közös szégyenfoltja a Kálvin tér, eredetileg klasszicista lakóházakkal és a református templommal körbevett terület. Ide bezuhintottak egy igénytelenebb elektronikai üzemsor jellegü irodaház-együttest.

A Moby Dick méretü katasztrófa azonban a Bálna, a ferencvárosi Duna-parton. Környezete klasszicista egyetemi épület és lakóházak. A Közraktárak, amely a XIX-XX. század fordulóján még müködő dunai teherkikötőre épült, ipari müemlék. Az üveghólyag most bekebelezi, szimpla alagsorrá degradálja. A hólyag Budáról, a Gellérthegyről nézve beletakar a Világörökség részévé nyilvánított pesti Duna-part látképébe, környezetéhez egyáltalán nem illeszkedve.

Nem beszéltem róla, mert külön téma a Calvin téri irodaházak, a Bálna felépítése során keletkezett számos zavaros jogi és gazdasági ügy. Remélem, felelőseiket el fogják számoltatni.

Miért súlyos hiba nem védeni nemzeti örökségünket? Hagyományainkat, múltunk szép eredményeit kihajítani engedni némi ingatlanfejlesztési haszonért egyenlő saját gyökereink irtásával, hazaszeretetünk fogódzóinak roncsolásával. Rendszeressé téve kitárja a kaput a nemzeti értékek iránt érzéketlen globalizmus előtt.

 Mit keres egy hegymászófilm a bakancsos turizmusról szóló bejegyzések között? Olyan megtörtént tragédiáról szó, amely heves vitát váltott ki az egész hegymászó-társadalomban.

Az 1996-os everesti hegymászó-tragédia során nyolc ember vesztette életét a hegyre lecsapó, szokásosan heves szélviharban. Az expedíciót az új-zélandi Rob Hall vezette, aki a legtöbbet tette azért, hogy népszerűsítse a fizetős Everest-mászást: Adventures Consulting nevű vállalkozása szép díjért – 65 000 USA dollárért – segített fel amatőr hegymászókat az Everestre. A május 10–11-én zajló csúcstámadásra is főként hobbimászókat vitt fel.

A tragédiához nagymértékben hozzájárult, hogy a csúcshoz vezető gerincen több túracsoport is összetorlódott, és a több órás késlekedés miatt nem tudott visszaérni a táborba az előírt időben, mielőtt lecsapott a végzetes vihar. Legtöbbjük nem vette észre a készülő hóvihar első jeleit.

A tragédia jól dokumentált, Kormákur filmje is ragaszkodik a megtörtént eseményekhez.

Jon Krakauer alpinista és sportújságíró az Outside magazin megbízásából vett részt a hegymászótúrán, amelyről könyvet írt Ég és jég (Into thin Air) címmel. Könyvére éles hangú válaszkönyv született. Anatolij Bukrejev hegyivezetőtől Hegyi őrület (Mountain Madness) címmel. A cím nem az alpinista szenvedélyre utal – ez volt a neve a Rob Hallal konkurrens Scott Fischer kereskedelmi turista vállalkozásának. A két szerző között éles hangú vita alakult ki. Nem a bemutatott tényekről, hanem az emberi magatartások, különösen a hegyivezetők erkölcsi kötelességei tekintetében.

Mindezeket a film és a róla írt kritikák megtekintése, valamint a 2 könyv elolvasása alapján írtam le.

 Saját véleményem egyértelmüen az, hogy a kereskedelmi alpinizmust el kellene. lehetetleníteni (jelenleg ennek ellenkezője tapasztalható). A csúcssikereket nem lehet pénzért megvenni. A film és a 2 könyv világosan ábrázolja, hogy a kiélesedő konkurrenciaharcban hogyan épül le a hegymászás szabályainak betartása, ami a magashegységekben különösen kötelező. A mászás elüzletiesedése szükségszerüen tragédiához vezet.

Még egy”kis színes”. A hegymászók ezidáig kb. 120 tonna szemetet hagytak ott az Everesten. Az egyik, első kínai takarítóexpedíció ebből 8 tonnát tudott lehozni. És 5 holttestet. Úgy, hogy a serpák vallási előírásai, illetve családi kívánalmak szerint kb. 3-szor annyi tetemet hagytak érintetlenül a hegyen.

A szemét súlyának tetemes részét teszi ki az üresen elhajított oxigénpalack. Az Everestre viszont már csaknem 100 hegymászó jutott fel légzőkészülék használata nélkül. Ők persze a leggyakorlottabb és legedzettebb alpinisták közül valók. Nekik való a világ „harmadik sarka”, ez a gyönyörü, de kegyetlen túra. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a nyolcezresekre csak a balesetet szenvedett alpinista mentéséhez szükséges oxigén felvitelét engedélyezzék. Ahogy a csúcsra oxigén nélkül először feljutó Reinhold Messner megfogalmazta: „Everest by fair means” –sportszerü módon.

A szentbékkállai kőtenger a természet szép alkotása a Káli-medence tájékán. Vajon ezt irigyelték meg a VII. és a VIII. kerület urai, amikor az alább bemutatásra kerülő közterületek kialakítását levezényelték, de legalábbis eltürték?

1. Erzsébetváros, Madách tér

Örvendetes, hogy eltünt a csúf parkolóhely (remélem, a Rumbach utca és az ottani parkolóház be tudja fogadni a korábban ott parkoló autókat). Kevésbé örvendetes a Kiskörúttól a Madách utca kapujáig húzódó járókő-tenger, megspékelve pár satnya fával. A beépítés ezen változatát állítólag népszavazás választotta ki 4 látványtervből, de ezt az Önkormányzat csak közölte, elszámolást erről nem láttam. A kőtenger fő haszonélvezői az arra kitelepülő árusok és vendéglátóhelyek. A színház előtti terasz a térre helyezett szobrot is takarja.

2. Erzsébetváros, Károly körút

A Budapest szíve címmel végrehajtott beruházás néhány szempontja sehogyan se áll közel az itt élők szívéhez. Nem részletezem most a VII. és V. kerület határvonalát képező villamossín-pár – alighanem százmilliós nagyságrendü költségü – széttelepítését egy satnya fasor és miniszökőkút betelepítésével közéjük. A VII. kerületi oldalról beszélek, amelyet jócskán kiszélesítettek (több szakaszon a télen csúszásveszélyes kőlapokkal). Az itt élők jól elfértek a korábbi járdán, a turistákkal együtt. A kiszélesítést főleg a kerékpárosok használják ki, bár van egyértelmüen jelzett kerékpársáv is. Kihasználják továbbá azok a jármüvek is, pl. a motoros roller, amelyekre láthatólag nem terjed ki a KRESZ. Megérte?

3. Erzsébetváros és Józsefváros: Baross tér

Itt nem kőtenger van, hanem költséges építészeti megoldások kuszasága. A hajdani, belakott (döntően nem hajléktalanok lakásául szolgáló) lyukból egy nehezen átlátható labirintust csináltak, ami csak mutatósabb, nem kényelmesebb. A kiadó üzlethelyiségek többsége ma is üresen tátong.

4. Józsefváros, Rákóczi tér

Szép, ugye? Hogy félrehúzódnak a fák a macskakő elöl! (A Kazinczy utcának a Dob és Wesselényi utcák közti „történelmi” szakaszát is ezzel burkolták – már most úgy néz ki, mintha tényleg 100 éves lenne.) A tér közepén ott meredezik az atomóvóhely (bocsánat: M4 metró) bejárata. Mindez a Nagykörút XX. század eleji polgári házsorainak közepén.

Miért szép a Fidesznek ez az ufóleszállóhely stílus egy normálisan vezetett városban városképileg védett városrészben? Anyagigényesebb – erről gondoljon mindenki azt, amit akar.

Először is, helyezkedjünk bele a hangulatba. Nem ajánlom a noir filmek megtekintését depressziós hangulatban, mert a végén még kiugrunk az ablakon. Akkor nézzünk noir filmet, ha kicsinyes indulatokból kell lehiggadnunk, vagy ha látni akarjuk a társadalmi élet fonákját is.

Nem sorolom ide a rendező eleve komor világlátásától noir, vagy a film noir eszközeivel ábrázolt elvont lelki történéseket. Az igazi film noir ugyanis szerintem valós társadalmi környezetben játszódik, a hősök cselekvése közben mutatja be életünk sötét oldalát. Mit sorolok ide?

1. A bün birodalma, több oldalról megközelítve:

• Közönséges bünözők: az alvilág rétegződése, pitiáner bünözők vergődése egy gátlástalan keresztapa játszmájában.
• Mulholland Drive: erotikus thriller, szarkasztikus társadalomkritika és pszicho-horror egyben. Hangulata és bonyolult történetvezetése a Twin Peaks-t idézi.
• A hetedik: ellentétes mentalitású 2 detektív egy vallásos pszichopata sorozatgyilkosság nyomozásának, megelőzésének stresszhelyzetében.
• Hosszú álom: Chandler regénye alapján, arról a mocsokról és eltorzult emberi viszonyokról, amivel egy magándetektív gyakran találkozhat.
• 8mm: „makulátlan” polgárok és a legsötétebb hard porno üzleti kapcsolatának feltárása.
• Bibliothéque Pascal: a felső tízezer szerepjáték-igényeit kielégítő bordélyház, a leánykereskedelem és az egész alvilág, valamint a rendszerváltás utáni hatalom együttélésének kíméletlen bemutatása, helyenként szürrealista stílusban.
• Robotzsaru: Verhoeven sci-fi – thrillere az óriáscégek és a szervezett alvilág kapcsolatait és azok következményeit tárja fel.

2. Társadalmunk pszichopátiái:

• Párbaj: Spielberg thrillere a gépkocsivezetői megelőzhetetlenségi paranoiát mutatja be, Hitchcock stílusát is idézve.

3. A tudomány sötét oldala:

• Forráskód: A tudományos kutatás embertelensége egy kegyetlen emberkísérlet bemutatásával.

4. A politika sötét oldala:

• 451 Fahrenheit: A Bradbury azonos címü regényéből készült filmdráma bemutat egy olyan államot, amely gátlástalan agymosással, az emberek könyörtelen elbutításával igazgat.

Miért nézzünk film noir-t? Ne csak azért, hogy lássuk, mennyivel rohadtabb dolgok léteznek a mi személyes bajainknál. Tanuljuk meg, hogy a legszebb virágnak is lehet mérgező tüskéje, a legjelesebb embernek is sötét titkai, és hogy a pokolba vezető út is gyakran jó szándékkal van kikövezve.

„A világ egy forgalmas utca, és valahová el szeretnél jutni, de a
reklámok fényében az igazság arcát csak néha látni.” (Szörényi-Bródy)

Halló magyar! Hol vagy? Felelj!
Halló magyar! Hallasz? Felelj!
Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld
Zászlója még ma is piros-fehér-zöld!

Halló magyar! Kárpát felelj!
Halló magyar! Erdély felelj!
Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld
Szívedben megmaradsz piros-fehér-zöld!

De messze van Amerika!
Szegény magyar! Hol van "haza"?
Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld
Véredben megmaradsz piros-fehér-zöld!

Bármerre vitt a sors, hív az ősi föld
Sírodig megmaradsz piros-fehér-zöld!

(Dobos Attila)

Nem a randihelyben szükölködő vagy egyszerüen természetbarát fiataloknak ajánlok itt kies és kieső réteket. Már a Gellérthegyen is megterem a "lihegő bokor". Nem a Hópárduc Alapítvány mászásterápiáját reklámozom, és nem ajánlom senkinek, hogy másszunk le Adamkó Péter útvonalán a 2 km mély Krubera-Voronya barlangba.

Bakancsos turista, régi nevén természetjáró vagyok, aki keresi és meg is találja hazánk rejtett természeti szépségeit, a föld felett és a föld alatt.Hadd mutassam meg a számomra legszebb magyar tájat, a Rám-szakadékot:

Nem tagadom, hogy ez itt a TÁRSKERESÉS helye. Kiréndulótársakat keresek, akik vállalnak némi fáradtságot természetünk szépségeinek megismeréséért. Akik legyalogolnak 17 km-t, hogy teljességében lássák a világörökségbe tartozó Aggteleki-barlangot (netán fáradtságosabb helyeket, mint pl. a Nátyáshegyi barlang). Akik szívesen vállalnák a Bükk 2 napos keresztezését a Garadna-patak - Bánkút - Istállóskő - Szalajka-patak ótvonalon. Akikkel, ha jól összejövünk, nem lesznek messze a Magas-Tátra csúcsai vagy Erdély varázslatos havasai, rejtelmes barlangjai.

Ha van, könnyen lehet, összeszokott, de nem zárt természetjáró társaság, akik talán még szebb hasonló utakra hívnak, arra is nyitott leszek

Pestnek a Kiskörút és a Nagykörút közötti, a Nyugati tértől a Duna-partig húzódó sávját - hívjuk így: Körútköze - sajátos életvitel és ebből adódó problémák jellemzik, amelyek négy kerületet (VI, VII, VIII, IX) is érintenek.A bulinegyed (a híres-hírhedt West-Balkántól ) problémáiról nagyon jó összefoglalást ad Stummer János

címü bejegyzésében.

A Körútköze sajátosságai 2 tényezőből tevődnek össze.

1. A XX. század elejére kiépült, zömében polgári társasházas városrészt nem tervezték sem jelentős irodaházak (pl. Miniszterelnökségi Hivatal), sem jelentős idegenforgalom befogadására. 
2. A XX. század elején nem számoltak a mai autós forgalom méreteivel. Ezen városrész beépített, fejlesztési területekkel csak nagyon szükösen, többnyire bontásokkal rendelkezik. 

Napjainkban, a XXI.század elején ezekből több olyan probléma is adódik, amely markánsan, de legalábbis elsősorban a Körútköze problémája.

1. A bulinegyed (népszerü elnevezéssel: a romkocsmák) idegenforgalma, amely be is vezette nemzetközi szinten ezt a városrészt főleg a kispénzü turisták körében. A Körútköze kiemelt rendészeti felügyeletet igényel(ne). A vendéglátóhelyek közterület-foglalásai több helyen a hétköznapi életvitelt (pl. babakocsi, megállók megközelítése) is gátolják. A kulturált idegenforgalmi tájékoztatást ugyanakkor csak a történelmi zsidónegyedben oldotta meg a hitközség.
2. A XX. század elején épült mellékutcák szükek a jelenlegi forgalom és gépkocsitárolás  zökkenőmentes lebonyolítására. Az üres telkeket általában szállodák és irodaépületek .építésére értékesítik, a szükséges mértékü parkolóház-építésnek nemhogy a finanszírozása, hanem a szándéka se látszik. A P+R a fővárosban csak kezdeményekben van jelen, rendszerként nem.
3. Itt a legproblematikusabb a kerékpárok és a járda használatára kifejlesztett jármüvek (pl. motoros roller) forgalma. A kerékpárosok gyakran tartják fel a jármüközlekedést, és mindegyik jármü szívesen használja az egész járdát akkor is, ha részükre külön sávot jelöltek ki. A rendőrség soha nem alkalmazza a KRESZ-t velük szemben, csa kisebbségük viselkedéséből lehet sejteni, milyen előírások vonatkoznak rájuk.
4. Az idegenforgalom és a Pesten tanuló diákok erős táptalaja az illegális szobakiadásnak, sőt illegális hostel-ek létrehozásának, amellyel szemben a rendőrség és az önkormányzatok láthatóan tehetetlenek. Eredménye a köznek: romló közbiztonság és köztisztaság, adóhiány.

Még egy közös vonás jellemzi a Körútköze népét: mindezen gondok közös megoldása érdekében még senkit sem láttam szervezett formában fellépni.