A filmek világának létezik és gyarapodik egy olyan része, ahol rá kell tudnunk hangolódni egy film sajátos atmoszférájára, A hollywoodi filmipar termékei közül ide sorolható Spielberg "Párbaj" (az előzési pszichózisról) és "Kapj el, ha tudsz!" (a valóban élt ifjú amerikai Strassnoff Ignácról) c. filmje. Különösen a Párbaj teremt torokszorító atmoszférát az amerikai autópályák hétköznapi életének mozzanataiból.
A müvészfilmesek közül Bunuel tekinthető a különleges mozihangulat első felfedezőjének :"A nap szépe", "A burzsoázia diszkrét bája" c. filmjeivel, amelyek Bergmannál is könyörtelenebbül ábrázolják a polgárvilág abszurditásait. De ide tartozik Bradbury-Truffaut antiutópiája, a nálunk talán nem véletlenül kevéssé játszott "451 Fahrenheit", egy tökéletesen és könyörtelenül agymosásra berendezkedett hatalomról.
A magyar és magyar témájú filmek közül több jelentős szerepet játszik ebben a világban. Több a magyar nép mai valóságával foglalkozik. Koltai Gábor "Sose halunk meg" c. filmballadája a mai falusi szegények életének boldog pillanatait mutatja fel a főhős küzdelmeibe ágyazva. Hajdu Szabolcs: "Bibliothéque Pascal" c. filmdrámája egy Romániában élő magyar lány és a prostitúcióra kényszerítés története, amely könyörtelen realizmussal ábrázolja az alvilágot, a bürokráciát és a felső tízezer legextrémebb szexuális vágyainak kielégítését -ugyanakkor olyan, Bunuelhez méltó szürrelizmussal, amely az egész mai valóságot képes megkérdőjelezni.
A magyar történelmet is lehet szürreálisan, vagy különleges atmoszféra megteremtésével ábrázolni. Jakubisko "Báthory" c. filmje ilyen eredeti, szürrealisztikus (bár történetiségében erősen vitatható) felfogásában ábrázolja a híres-hírhedt csejtei nagyasszony történetét. Kaszás Géza "A Lovasijász" c. dokumentum-filmeposza az aktív hagyományőrzés atmoszférájának megidézésével illik ebbe a sorba.
Befejezném a mostani sort Kormakúr: "Everest" c., nem csak a hegyek szerelmeseinek erős atmoszférájú alkotásával. Ennek a filmnek is van magyar vonatkozása. Aki nem hiszi, annak felhívom figyelmét Sterczer Hilda, néhai Erőss Zsolt felesége Hópárduc Alapítványára, amely a terápiás falmászás szervezője hazánkban.